2009. január 2., péntek

Nemzeti Anarchizmus

A MetapediaBÓL

Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Segíthet a Metapédiának, ha megszabadítja a cikket előítéleteitől és nem megfelelő szóhasználatától.

A nemzeti anarchizmus olyan politikai áramlat, ami az 1990-es években fejlődött ki a brit Harmadik Út csoportosulás által, akik az anarchizmus, a nacionalizmus és némely esetben a nemzetiségi szeparatizmust elegyítették. Intellektuális gyökereit Julius Evolától meríti és a neo-spengleriánus Parker Yockey-től, de befolyással voltak rá Pierre-Joseph Proudhon, Mihail Bakunyin, Peter Krotopkin, Lev Tolsztoj, Murray Bookchin, Richard Walther, Darré és Max Stirner is.

A nemzeti anarchizmus szimbóluma
A nemzeti anarchizmus szimbóluma

Ebben az értelemben használva a kifejezést Troy Southgate (Anglia), Peter Töpfer (Németország) és Hans Cany (Franciaország) alkotta meg a nemzeti anarchizmus fogalmát, a ma már nem működő [[Nemzeti Forradalmi Párt] (National Revolutionary Faction) által, ami annak ideológiáját is meghatározta.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Történet:

A nemzeti-anarchizmus kifejezése egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza, amikor Helmut Franke német író kapcsolatba került a Konzervatív Forradalmi Mozgalommal, ami meghatározta politikai nézeteit. Angliában a korai 1980-as években egy Fekete Kos nevű csoport olyan ideákat kezdett el alkalmazni, amiket nemzeti-anarchizmusként és anarcho-nacionalizmusként kezdtek emlegetni. Ennek ellenére a jelenlgei elnevezés a francia nemzeti-anarchistától, Hans Cany-től származik, aki a korai 1990-es években kezdte el használni ezt a kifejezést, a nemzeti liberalizmus és anarcho-identitással együtt. Körülbelül ezzel egy időben Richard Hunt elhagyta szerkesztői gárdáját a Zöld Anarchistát (Green Anarchist) egy politikai stratégiai nézeteltérés miatt, és megalakította saját folyóiratát, az Alternatív Zöld-et. Az Alternatív Zöld hitvallása szerint a politikai paletta minden részéről közölt híreket, így a Zöld Anarchista megmaradt stábja folyamatosan azzal vádolta Hunt-ot, hogy fasiszta, míg a baloldali író/aktivista Stewart Home mind az Alternatív Zöldet, mind a Zöld Anarchistát öko-fasizmussal vádolta.

Az 1990-es évek közepén Troy Southgate, a Brit Nemzeti Front és a Nemzeti Harmadik Út korábbi tagja elkezdett Hunt zöld anarchizmusa felé nyitni és azt nemzeti szeparatizmussal keverni (amit, Hunt nem támogatott), hogy megteremtse a nemzeti anarchizmus egy új formáját. 1998-ban Southgate megalapította a Nemzeti Forradalmi Pártot (NRF), és megkezdte ténykedését, mint annak titkára. Egy ideig ő is az Alternatív Zöld szerkesztői tagja volt. Később megtagadta a forradalmi csoport koncepcióját és 2003-ban az NRF feloszlott, majd ő és néhány ex-NRF tag kapcsolatba került az angol központú ellenkultúra fórummal, a Cercle de la Rose Noire-val, aminek Southgate az elnöke lett. Southgate, mint az Új Jobb (New Right) szervezőjeként is ténykedik, annak a csoportnak, amit a francia Nouvelle Droite inspirált. Egy csoport, az Amerikai Forradalmi Előőrs elfogadta a nemzeti anarchizmust, mint szövetséget, amely egy olyan ideológia-közi szövetséget kezdeményezett, ami a nyugati világ jelenlegi kormányaival szemben áll.


Nézetek:

A nemzeti anarchisták a hierarchiát a kormányban vélik gyökerezni és a kapitalizmust elnyomónak tekintik. A nemzeti identitás vonalán szerveződő tevékenységet támogatják és egy olyan decentralizált rendet látnak maguk előtt, ahol a hasonló gondolkodású emberek önkéntesen megalapítják és tartják fenn a pontosan kivehető közösségeket. Ezeket pontosabban "Törzsi Anarchistáknak" lehetne nevezni. A nemzeti anarchizmust a baloldaliak "leleplezték", és szélső jobboldali ideológiának kiáltották ki.

A nemzeti anarchizmus az anarchizmus legfőbb jellemvonásaiban osztozik, leginkább abban, hogy megpróbálja újrarendezni az emberi kapcsolatokat hangsúlyozva azt, hogy a kormány és a kapitalizmus hierarchikus struktúráit közösségi döntéshozatallal kell helyettesíteni. Leginkább a minarchizmust tekinti megvalósítandónak.

Troy Southgate kijelentette:

"Hiszünk a politikai és a gazdasági decentralizációban. Más szavakkal élve, egy pozitív lefelé irányuló trendet szeretnénk látni, ahol az olyan bürokratikus koncepciók, mint az ENSZ, a NATO, az EU és a Világ Bank, illetve az olyan államok, mint Anglia és Németország gyökerestül megsemmisülnek és helyükre autonóm faluközösségek lépnek".

A nemzeti anarchizmus olyan gazdasági gyakorlatokat támogat, amiket a közösködéssel és disztribucionizmussal lehetne jellemezni, ahol a hangsúly az eszközök és termékek széles körű tulajdonlásán van kisvállalkozások formájában és dolgozók szövetkezeteiben. A forradalmi konzervativizmus koncepciója alkotja a nemzeti-anarchizmus központját az Anarchisták számára.

A nemzeti anarchizmus elutasítja a liberalizmust, mint a nemzetek és a kulturális identitás társadalmi hanyatlásának fő okát. Tagadja a fasizmust és kommunizmust, mint merev, totalitárius rendszert, illetve elutasítja a nemzetiszocializmust, mint a totalista kormányzás megbukott diktatúráját. Ezt az ellenállást ugyanakkor az anarchista mozgalom szélesebb köreiben őszintétlennek és megtévesztőnek találják. A Zöld Anarchista közölt egy cikket, amelyben megvádolja a nemzeti anarchistákat azzal, hogy az állam támogatja őket, abban részt vesznek a fasiszták abbéli céljukból, hogy lejárathassák az anarchizmus fő áramlatát. Az Antifák (antifasiszták), egy miltiáns része támogatja az erőszakos fizikai ellenállást a nemzeti anarchistákkal szemben, amit a szélsőjobb részének tekint.


Autonómia és szeparatizmus:

A nemzeti anarchizmus egy olyan társadalmi modellt támogat, ahol a közösségek szeparatizmust gyakorolnak az etnikai, vallási és szexuális orientációs vonalak mentén úgy, hogy képesek együtt létezni a kevert és integrált közösségek mellett anélkül, hogy erőszakot kellene alkalmazni. „Autonóm zónák” megteremtését látják jónak, amelyek a saját szabályaik szerint működnének egy állandó lakóhelyen, egy közösségen belül anélkül, hogy szigorú etnikai megkülönböztetés vagy erőszak áldozatai lennének, amit a sovinizmus egyébként támogat. A nemzeti-anarchizmus a fajirtást, gyilkosságot a társadalmi megalkuvást szükségtelennek tartja, zsarnokinak és a "szabad elméjű emberek" elleni sértésnek.

A nemzeti anarchizmus néhány követője - mint az már fentebb szerepelt - támogatja a nemzeti szeparatizmust is, de nem a fajgyűlöletet, vagy a faji felsőbbrendűséget (mint a fehérek felsőbbrendűsége vagy feketék felsőbbrendűsége). Néhány nemzeti-anarchisták - Southgate-t is beleértve - hiszik, hogy a faji, illetve a kulturális keveredés tönkreteszi a kulturális sokféleséget, a kultúrák keveredése elpusztítja az egyes, vagy az összes abban részt vevő kultúrát. Fenntartják, hogy a faji szeparatizmus megállítja a fajgyűlöletet azáltal, hogy engedi a veleszületett kultúrák és a különbözőségek folytatódását.

Southgate kijelentette, hogy "A mi koncepciónk arról a szóról, hogy a 'nemzet' nem területhez kötődik, hanem faji hovatartozáshoz, amely minden embernél egy természetes állapot" illetve azt is mondta, hogy "Mindannyian a saját területünket keressük, amiben élni szeretnénk a saját elveink szerint." Az USA-beli nemzeti anarchista csoport a Folk and Faith (Nép és Hit) szerint: "A különbözőség igaz követőiként a nemzeti anarchisták a faji szeparatizmus rendíthetetlen hívei". Anarchista kritikusok úgy vélik, hogy a nemzeti anarchizmus koncepciója a faji megkülönbözetésről lényegében a fajgyűlölethez köthető. Részükről a nemzeti anarchisták elhatárolják magukat mind a mainstream anarchistáktól, mind a felsőbbrendűséget vallóktól.

A nemzeti anarchisták szerint minden közösség szabadon gyakorolhatná azt a gazdasági és politikai formát, amit választ addig, amíg az nem ütközik más közösségek azon jogaival, hogy a saját választásuknak megfelelő életvitelt kövessék. Ugyanakkor a nemzeti-anarchisták hiszik, hogy a környezetvédelem és megőrzés olyan ügy, melyben minden embernek együtt kell működnie. Azokat a területeket és határvidékeket, amelyek nem mutatnak jelentősebb emberi fejlődést együttes erővel kell fönntartani. A "szabad zónák" pedig, - amelyek megengedik a közösségek közti kereskedelmet és osztozkodást - az abban részt vevő felek közti egyetértés által lennének kialakítva.

A Bay Area National-Anarchist (BANA) hálózat megvalósíthatónak tartja a nemzeti autonóm zónák (NAZ) fejlődését, és mint modellt támogatja is. Szerinte ezeken a vonalakon haladva a nemzeti-anarchisták elérhetik az "autonómiát a hányattatások közepette".

A NAZ az alábbi szempontok egy vagy több elemét tartalmazza:

- a beszélt nyelvnek, kultúrának, vallásnak és népességnek homogén reprezentációját

- Előre meghatározott kapcsolatot, ami meghatározza a NAZ-on kívüliekkel való hozzáállást

- Standard rendszert az alkalmazható eljárásokról önvédelem céljából

- Kollektív és informális döntéshozatali folyamatokat

Magyarországon a nemzeti anarchizmus egy szinte teljesen ismeretlen, vagy csupán alig ismert ideológia. Az interneten is csak alig található ezzel kapcsolatos híranyag, vagy weboldal. Kivételként említhető meg az Ellenkultúra csapata, amely az http://ellenkultura.blogspot.com/ oldalon adja közre publikációit. Az Ellenkultúra kapcsolatban áll Troy Southgate-el is és szándékükban áll a nemzti anarchista nézetek széleskörű megismertetése az emberek körében.

Az ismert újságíró és dél-szláv háborús hős Eduardo Rózsa Flores ugyancsak felvállaltan nemzeti anarchista és alapítója az egyszermélyes NAP-nak (Nemzeti Anarchista Párt).

Forrás:

Nemzeti Anarchista blog Wikipédia National Anarchism blog

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti-anarchizmus”

Nincsenek megjegyzések: